Lisztes, venturi csöves beoldású élesztős, DIY szén-dioxid adagoló
Bevezetés
A szén-dioxid egy legalább 0,4 wpl(100 liter alatti akvárium esetén) megvilágítási intenzitású akváriumban már (ha a többi tápanyag rendelkezésre áll) valószínűleg a limitáló tényező. Nagyon fontos tápanyag, mivel a növényi szövetek(száraz tömeg) körülbelüli 40-45%-át alkotja, ez az elem a szerkezetalkotó, így méltán mondhatjuk rá, hogy a legfontosabb makroelem.
Akváriumainkban akkor is jelen van egy bizonyos
mértékig, ha nem gondoskodtunk adagolásáról: a légköri szén-dioxid
oldódásakor egy minimális mennyiségű mindig jelen lesz a vízben, jobb
híján ezt használják a növények. Ez azonban sok esetben limitálja az
akváriumi növények növekedését, a Liebig által felfedezett
minimumtörvény által: A legkevesebb, rendelkezésre álló tápanyag
határozza meg a többi felvételének a mértékét, így a növény növekedését
is.
Sok
akvarista dönt úgy, hogy megnöveli ennek az elemnek a koncentrációját
akváriumában a robusztusabb, egészségesebb kinézetű, gyorsabb növekedésű
növényzet elérésére. Nekik szeretnék segíteni egy egyszerű, olcsó, és
véleményem szerint megbízható módszerrel bizonyos keretek között(!).
Ezért
fontosnak tartom említeni, hogy az élesztős szén-dioxid módszer
alaptulajdonságainak következtében nem ajánlom olyan akváriumokba,
például nagy igényű, high-tech növényesekbe, ahol a szén-dioxid szint
legkisebb ingadozása is algainváziót válthat ki. Ha mindent pontosan
ugyanúgy csinálsz, mint a leírásban szerepel, még úgy sem biztos, hogy
az elvárásaidnak megfelelően fog működni.
Kipróbálás csak saját felelősségre!
Hova
ajánlom tehát? Használhatod akár a hagyományos, halas-növényes
akváriumodban, ahol szeretnéd a növényeidet kicsit "tupírozni", vagy a
low-tech növényesedben. Én a 72 literes, low-tech növényes akváriumomban
használtam sikerrel.
Szükséges anyagok:
• Műanyag palack 1,5-2 literes,1 is működik, 2 összekötve jobb hatékonyságú.
• szilikoncső 1-2 méter
• visszafolyásgátló - bármilyen jó
• töltet:víz, cukor, liszt 1:2-es arányban, élesztő.
Ez az arány képlékeny, mivel minden igényhez és akváriummérethez más mennyiség és liszt-cukor arány szükséges.
• Belső/külső szűrő venturi csővel
A
palack(ok) kupakját fúrjuk át vagy olvasszuk át egy felforrósított
szöggel. A szög átmérője kisebb legyen, mint a szilikoncső átmérője.
Vágjuk
le ferdén a szilikoncső végét, és húzzuk át fogóval a kupakon lévő
lyukon. Ha erőkifejtés kell, hogy áthúzd akkor jó, ha szinte átesik, túl
nagy lett a lyuk.
A venturi-csöves belső szűrő alkatrész, és a
palack közé, a szilikoncsőre illesszünk egy visszafolyásgátlót, annak
megakakadályozására, hogy az akváriumvíz a palackban kössön ki.
Ezután a szén-dioxidos palacknak a kupakjából kiálló szilikoncső végét a légbeszívó alkatrészből kiálló csőhöz erősítjük.
Ha ez sikerült, készen is vagy.
Nézzük a töltetet, ami a módszer egyik kulcsa:
Az
ismertebb receptek szinte kivétel nélkül egyedül cukrot ajánlanak. Én
liszttel készítettem el, mivel ekkor a baktériumok a lisztben lévő
keményítőt először enzimekkel cukrokká bontják, így lassabban jutnak a
glükózhoz, amiből az alkoholt és a szén-dioxidot állítják elő.
Összességében tehát lassabb lesz a szén-dioxid felszabadulása, és egyben
stabilabb is. Cukrot egy keveset azért adagolok, hogy minden egyes
töltetcsere esetén gyorsabban induljon meg a szén-dioxid termelődése. A
cukor gyorsan hasznosul, és amikor kifogy, már a liszt is aktív.
Tehát a töltet összeállítása: langyos víz a palack ¾-éig, 5 ek. cukor, 10 ek. liszt, egy kevés élesztő.Igény szerint lehet növelni a cukor és liszt mennyiségét.
A
töltet cseréje: Van egy kis trükk, amivel nem kell minden egyes
alkalommal friss élesztővel beoltani a töltetet, és a termelődés
megindulása is gyorsabb lesz: Minden héten egyszer öntsük le a töltet
70-80%-át, majd töltsük fel friss vízzel. Ezután tölcsér segítségével
tegyünk a flakonba 1 evőkanál cukrot, és 10 evőkanál lisztet. Ezzel
megőrizzük az élesztőgombák egy részét, amik ezután gyorsan
felszaporodnak újra.
Ezt minden héten ismételjük meg, ha két flakonunk van, felváltva a kettőt.
A módszer másik kulcsa a belső szűrő légbeszívójának a jó porlasztási képessége.
Én
magam is elcsodálkoztam mennyire kicsi buborékokat képes kreálni ez az
egyszerű kis szerkezet. Az erős áramlásba érkező gáz apró buborékokra
törik szét.
A buborékok egy része természetesen nagyméretű, de
rengeteg apró buborékot is produkál, amik ezután hosszú utat képesek
bejárni az akváriumban az áramlással.
A hőmérséklet stabilizáló ( új rész ! )
A gombák tevékenységének a sebessége erősen hőmérséklet függő. Ez a módszer egyik gyengéje, de ezt egyben felhasználhatjuk a stabilabb adagolásra és a szabályzásra is a következő módon:
Vettem egy 5
literes pet-palackot, és levágtam a tetjét annyira, hogy beleférjen a 2
literes, töltetes palack, meg egy akváriumfűtő. Ezután tettem vizet az 5
literes palackba, beleállítottam a fűtőt és a 2 literes palackot.
A
fűtőt a világítás időzítőjére kötöttem, és beállítottam stabil 24
fokra. Így este, a világítás lekapcsolásakor a hőmérséklet is esni kezd,
így az adagolás mennyisége is.
Értelemszerűen magasabb hőmérséklet magasabb adagolási intenzitást okoz, ezt érdemes kitapasztalni.
A módszer beválni látszik, ahogy elméleti szinten várható is volt.
Esztétikai
gondok elkerülésére érdemes szekrénybe vagy bármilyen nem jól látható
helyre rakni a szerkezetet, és ezt szilikoncső hosszának növelésével
pótolni.
Videó a legfrissebb, legjobban működő verzióról:
Használata alatt kb. 4-5 szörös növénynövekedés gyorsulást értem el, töltet mennyiségtől függően. Algagondokat nem okozott.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!
