DIY gyökértápgolyó komposztból és agyagból ÁTDOLGOZVA: 2016.01.16. - Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja

Post Top Ad

2015. január 17., szombat

DIY gyökértápgolyó komposztból és agyagból ÁTDOLGOZVA: 2016.01.16.



Bevezetés

A téma felvázolását azzal kezdeném, honnan kaptam az ihletet: Ahogy a blog egyik menüpontjából is kitalálhatjátok, elég sokat foglalkoztam az El natural vonnallal, tehát a "natural" akváriumok elméletével. Ez a módszer szerves anyagokban gazdag táptalajt használ a növények táplálására.
Ezt továbbgondolva jött az ötlet, hogy lehetne ilyen alapon a kerti komposztból is ugyanilyen jellegű tápgolyókat készíteni a növényeim számára.

Elméleti áttekintés

Miért jó a szerves anyag alapú tápgolyó?
A szerves anyagok minden szükséges tápanyagot tartalmaznak a növények számára, a kémiai uniformizmus nevű jelenség miatt: A földön szinte minden élőlény teste hasonló kémiai összetétellel rendelkezik, ezért a szerves anyag bomlása során a növényeink mikro- és makrolem igénye is kielégül.

Mennyi tápanyagot tartalmaznak a tápgolyók?


A táblázat 1kg átlagos talaj tápanyag koncentrációit mutatja, és hogy ennyi elem hány hónapra biztosítja a tápanyagokat a növény számára. Az első oszlopban tehát az elem vegyjelét láthatjuk, a második oszlopban az adott elem ppm koncentrációját, és a harmadik oszlopban láthajuk, ekkora mennyiségű tápanyag meddig elég.

A számok erősen tájékoztató jellegűek, csupán a nagyságrend szemléltetése volt a célom.

Láthatjuk, hogy a mikroelemek tekintetében a táptalaj szinte kifogyhatatlan, viszont nem ilyen bőkezű a makroelemeket vonatkozásában. A négy fő makroelem akváriumainkban a nitrogén, a foszfor, a szén, és a kálium(a többi makroelem a csapvízből biztosítva van).

Ebből a három elemből a kálium és a nitrogén még megnyugtató mennyiségben van jelen a tápgolyóban, de a szenet tekintve szűkös a készlet, de így is legalább fél évig, legtovább 1-2 évig számíthatunk a tápgolyóbol való felszabadulására (Walstad, 2013)

(Ennek mértéke a tápgolyó szerves anyagának mennyiségéből fakadóan minimális, nem helyettesíti a mesterséges adagolást)

A hosszabb távú tapasztalatok szerint egy Low-tech növényes akváriumban a kifutási idő, amíg a golyó effektív, 3-4 hónap.

Szükséges eszközök, anyagok
  1. Egy műanyag tál az összetevők összekeveréséhez
  2. Egy tálca, amire kirakhatjuk száradni a golyókat
  3. Kerti, érett komposzt / tóföld / vízinövény virágföld / jó minőségű (általános) virágföld/ Érett marhatrágya, illetve ezek keveréke
  4. Fehér, natúr kézműves agyag Alternatíva: Cirmi NATÚR macskaalom, (ami bentonitból van).
Az elkészítés mozzanatai

  1. Az előkészített tálba helyezzünk a kézműves agyagból/(bentonitból kb fele annyit, mint a virágföld/komposzt, stb...) 3-4 diónyi(Vagy akkorát, mint egy kisebb mandarin) méretűt, majd kevés langyos vízzel puhítsuk meg.
  2. Ebbe a fehér masszába tegyünk 5 nagy maroknyi komposztot.
  3. Keverjük össze a két összetevőt, szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés vizet, de vigyázzunk, még gyúrható legyen a massza állaga.
  4. Két tenyerünk között gyúrjunk kis gombócokat a masszából. ( kb. cseresznye méretűeket)
  5. Ezeket a gombócokat helyezzünk a tálcára, és tegyük száraz helyre szikkadni 1-2 napra.


    Ha minden jól sikerült, ilyesmi lesz az eredmény:



Az tápgolyó elhelyezése és az adagolása, a tápozás ismétlése
Miután a golyók megszáradtak, már nem fognak szétesni a vízbe éréskor(ez az agyag funkciója). A gyökeres növények tövét bátran nyomkodjuk körbe. 
Ne közvetlenül a felszín alá dugjuk, hanem legalább 2-3 cm mélyre.
A nagyobb növények tövéhez 5-6 golyó elegendő, a kisebbekéhez 2-3.
Túladagolása nem probléma.
Ismételni fél évente elég, ha megfelelő adagot juttattunk a gyökerekhez. Ha hiánytünetet tapasztalunk, növeljük az adagot.

Szükséges-e ez mellett mesterséges tápozást is folytatni?
A tápgolyó leginkább komplex(!) tápanyag kiegészítésre való, nem pótolja a megfelelő folyékony tápozást átlagos low-tech igények esetén.

Előfordulhat, hogy kevés fénynél(0,2-0,3 wpl-ig), főként gyökérről táplálkozó növények esetén elegendő lehet.

Kísérlet a tápgolyó hatékonyságáról
Kiraktam az ablakba 2 befőttesüveget, mindkettőben apró sóder volt, egyikbe raktam tápgolyót, a másikba nem.
A beültetett növény két azonos méretű, gyökérnélküli kocsány nélküli ambúlia. Így minden körülmény azonos volt, csupán a tápgolyóban különböztek.





7 hét múlva(Nov 27-én állítottam össze, a képek Január 16-án készültek):

A kontroll üveg, a tápozás nélküli:





A tápgolyóval működő tesztüveg:





Azt hiszem, a teszt sikeres volt: a kontroll üvegben a növény alig fejlődött a teszt ideje alatt, míg a tápgolyós üvegben a növény 1-2 hétnyi stagnálás után növekedni kezdett, és átszőtte az egyik tápgolyót, és legalább kétszeresére növekedett.

Hátulütők?
Ha felkeveredik, akkor nagymennyiségű foszfát és nitrát kerülhet a vízbe, ezt mindenképpen kerüljük el.


Forrás:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing




Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!

Post Top Ad